Egymást érték a koncertek
Három buli a Veszprémi Egyetemen
Új félév, új bulik - mondhatják az egyetemisták, az elmúlt hetekben ugyanis három, különböző stílust játszó, de egyformán népszerű zenekar lépet fel a Veszprém Egyetemen.
Elsőként, három hete, a vérpezsdítő jazz-zenét játszó Dresch Kvartett Mozdulalan utazás című lemezének bemutató koncertjét élvezhettük. Az együttes a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világot képviselő, meghatározó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch Mihály, az együttes vezetője, az erdélyi autentikus folk elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje nem művi, megéli a népi kultúrát, tudatosan képviseli az ebben rejlő örökséget. Felvételei alapvetően instrumentális jellegűek. Muzsikája sodró, személyes és intim.
Nem sokat váratott magára a következő koncert sem, Smaragdváros címmel megjelent albumát mutatta be a szlovákiai Ghymes együttes. A zenekar 16 évvel ezelőtt alakult meg Nyitrán a Pedagógiai Főiskolán, az eltelt időszak alatt nemzetközi ismertségre tett szert. Turnézteak szinte egész Európában, sőt Irakban, Jordániában, Japánban, Kanadában és az USA-ban is. Zenéjük a világzene kategóriába sorolható, erős a kötődésük a népzenéhez, a történelmi muzsikához, de saját bevallásuk szerint "Ghymes-zenét" játszanak, amelyet igazol a semmivel össze nem keverhető hangzásvilág. A ritmusok feszesek, a hagyományos népi hangszerek mellett, mint a hegedű, a brácsa, a cimbalom, a duda, a bőgő, a koboz vagy a tárogató, előkerült a szakszofon és a dobfelszerelés is. A zenekar célja, hogy a legújabb generációt és a magyar zenét igazán barátságba hozza egymással.
A sort a Bran együttes táncházzal egybekötött koncertje zárta, új albumuk, az Agancserdő (Antlerswood) megjelenése alkalmából. Az ír és breton zene archaikus vonalát képviselő együttes 1993 októberében alakult a legendás Enyhe Fintor Klubban. A heti ír kocsmázások idején, barna sör és gyertyafény mellett alakult ki a zenekar repertoárja - mesékből, legendákból és a hagyományos ír zenei hagyományok sokféleségét kívánja összefogni az együttes fuvolákra, furulyákra, énekre, dobra és gitárra alapozott hangzásával. A legősibb ír nyelvű altatókon, a munkadalokon, gregorián eredetű szerelmes énekeken kívül a középkori hárfások darabjai, újabb kori angol nyelvű balladák, kocsmadalok és a népi táncokat kísérő számok szólaltak meg a Bran koncertjén. Mindehhez, a legősibb szokásoknak megfelelően, az énekekhez kötődő mese is társult.